Skip to content 
Miért alakul ki a salétromos fal az épületekben
Az épületek falain megjelenő fehéres, porózus lerakódások általában a nedvesség és a falazatban található ásványi sók kölcsönhatásának következményeként alakulnak ki. Amikor a talajból vagy a környező környezetből származó nedvesség a falazat pórusain keresztül felszívódik, akkor különböző oldott sókat szállít magával a szerkezeten belül. A víz párolgása során ezek a sók a fal felületéhez közelebb kerülnek, majd kristályos formában kiválnak, és látható fehér réteget képeznek. Ez a jelenség első látásra csupán esztétikai problémának tűnhet, azonban valójában komoly szerkezeti károsodások előjele is lehet. A falban zajló folyamatok hosszabb idő alatt meggyengíthetik a vakolatot, a festékréteget és magát a falazatot is. A nedvesedés egyik leggyakoribb oka a talajból felszívódó nedvesség, amely különösen régi épületeknél jelent problémát, ahol a vízszigetelés hiányzik vagy az évtizedek során elöregedett. Ilyenkor a víz kapilláris hatás révén folyamatosan emelkedik a falban, miközben oldott ásványi anyagokat szállít a szerkezetben. A nedvesség hatására a falazat belsejében lévő sók fokozatosan a felszín felé vándorolnak, majd ott kristályosodnak ki. Ez a folyamat sok esetben évek alatt válik látványossá, ezért a tulajdonosok gyakran csak későn szembesülnek a valódi problémával.
A nedvesség és a sók szerepe a fal károsodásában
A sókristályok kialakulása jelentős mechanikai terhelést gyakorol a falazat felületére, mert a kristályosodás során a térfogatuk megnövekszik. Ez a folyamat folyamatos nyomást gyakorol a vakolatra és a festékrétegre, amely idővel felhólyagosodik, megreped vagy teljesen leválik a falról. Amikor a vakolat károsodik, a fal még könnyebben képes nedvességet felvenni a környezetből, így a folyamat egyre gyorsabban ismétlődik. A sók jelenléte tehát nem csupán látható elszíneződést okoz, hanem hosszabb távon szerkezeti károsodásokhoz is vezethet. A problémát az is súlyosbítja, hogy a falazatban lévő ásványi sók a kiszáradás után is a szerkezetben maradhatnak, ezért megfelelő kezelés nélkül a jelenség újra és újra visszatérhet. Amikor a fal nedvességet kap, például egy felújítás során felhasznált technológiai vízből vagy magas páratartalmú levegőből, a sók ismét kioldódhatnak és a felszínen újra megjelenhetnek. Emiatt a salétromos fal kezelése nem állhat meg a felület tisztításánál, hanem a nedvességforrás megszüntetésére és a falazat kiszárítására is ki kell terjednie.
A nedvesség megszüntetésének jelentősége a falazat kiszárításában
Az épületek falainak tartós kiszárítása csak akkor lehetséges, ha a nedvesség utánpótlását sikerül megszüntetni vagy jelentősen csökkenteni. Ennek hiányában a felület javítása csupán ideiglenes eredményt hoz, mert a falban lévő víz újra és újra a felszínre hozza az ásványi sókat. A hatékony beavatkozás ezért mindig az épület nedvességi állapotának részletes vizsgálatával kezdődik. A falazat állapotának felmérése során általában műszeres nedvességmérést és diagnosztikai vizsgálatokat végeznek, amelyek segítségével pontos képet lehet kapni a szerkezet nedvességtartalmáról. Ezek az adatok alapvetően meghatározzák a felújítás módját és a szükséges technológiát. Amennyiben a falban jelentős nedvesség található, a salétromos fal kezelése csak olyan módszerrel lehet tartós, amely a falazat kiszáradását is biztosítja.
Salétromos fal kezelése – korszerű technológiai megoldások
Az utólagos falszigetelési technológiák egyik célja, hogy megszüntessék a falazat nedvesség-utánpótlását, miközben lehetővé teszik a szerkezet természetes kiszáradását. Az Aquapol-3000 Kft. és jogelődei már 1988 óta foglalkoznak salétromos és nedves épületek utólagos vízszigetelésével, a vállalat jelenlegi formájában pedig 1997 óta működik az Aquapol rendszer kizárólagos magyarországi forgalmazójaként. Az általuk alkalmazott technológia világszerte több mint huszonöt országban működik, és több évtizedes gyakorlati tapasztalat áll mögötte. Magyarországon az elmúlt évtizedekben több mint tizennyolcezer épület szigetelése és kiszárítása történt meg ezzel a módszerrel. A rendszer egyik előnye, hogy a szükséges beavatkozások tartószerkezeti bontás nélkül végezhetők el, ezért a kivitelezés gyorsabb és sok esetben kedvezőbb költségű, mint a hagyományos módszerek. A telepítést minden esetben részletes diagnosztikai vizsgálat előzi meg, amelynek során műszeres nedvességméréssel határozzák meg az épület falazatának állapotát. A száradási időszak alatt ezeket a méréseket három-hat havonta ismételten elvégzik, így folyamatosan ellenőrizhető a falazat kiszáradási folyamata.
Salétromos fal kezelése – a felújítás technológiai lépései
A kivitelezési folyamat több egymásra épülő lépésből áll, amelyek célja a nedvesség megszüntetése és a falazat hosszú távú stabilizálása. A technikusok első lépésként elvégzik az utólagos sávszigetelési kiváltást, majd a szigetelési munkákkal egy időben roncsolásos nedvességdiagnosztikát végeznek az épület falazatának pontos állapotfelmérése érdekében. A mérések alapján meghatározzák a szükséges technológiai beavatkozásokat, amelyek biztosítják a fal kiszáradását és a sók káros hatásának csökkentését. A felújítás során általában eltávolítják a károsodott vakolatot, majd mechanikai tisztítást végeznek a falazaton. Ezt követően olyan speciális légpórusos vakolat kerül fel a felületre, amely elősegíti a fal természetes száradását és csökkenti a sók káros hatását. A vakolatot páraáteresztő festékrendszerrel kezelik, miközben az épület megfelelő szellőzésének biztosítása is fontos szerepet kap a teljes folyamatban.
